Amerikai képregénygyűjtők izgatottan várták az e téren piacvezető Heritage Galleries & Actioneers (HG&A) képregény árverését, amely Dallasban volt január 19–21. között. Az aukció különlegességét az jelentette, hogy a tételek között a tíz legértékesebb amerikai képregény mindegyike szerepelt.
A képregény-időszámítás 1896-ban kezdődött, amikor a New York World vasárnapi mellékletében megjelent a Yellow kid. Az olvasók hétről hétre követték a kis, kopasz, sárga hálóingben randalírozó huligán kalandjait. A sikeren felbuzdulva más újságok is közöltek komikus, párbeszédekkel kiegészített képsorokat, ilyen volt például a Katzenjammer Kids (1897) vagy a Little Nemo kalandjai (1905). Az első önálló képregényfüzetet 1933-ban adták ki, amely a Sunday funnies összegyűjtött történeteit tartalmazta. Az 1896 és 1937 közötti időszak volt a platinakor, amelyet az 1938 és 1955 közötti aranykor követett. 1938 júniusában került az újságosstandokra az Action Comics #1, benne a megtestesült amerikai álom. Egy bevándorló története, aki különleges képességeivel mindig helytáll, legyőzi a gonoszt, és az igazság bajnoka: ő Superman. Hatására a Detective Comics és Marvel kiadók ontani kezdték a szuperhősöket, akik a színes képsorokon még Hitler ellen is felvették a harcot. A képregény ezüstkora 1969-ig, a bronzkor 1979-ig tartott, a modern kort pedig 1980-tól számítják. Az első jelentős képregényárverést a Sotheby’s tartotta 1991-ben.
A képregények értékbecslése Robert M. Overstreet amerikai képregényszakértő által meghatározott rendszer szerint működik. Az 1970-től kiadott kézikönyv informálja a gyűjtőket és kereskedőket egy-egy régi képregény árfolyamáról. Egy képregény árát az határozza meg, hogy mikor készült, és hogy milyen állapotú, ezt egy tízpontos skálán mérik. A lehető legmagasabb érték, 10 pont a GM-fokozat (gem mint): lapos borító, hegyes sarkok, szoros fűzés, fehér papír, nincs benne autogram, se tulajdonosi jelzés.
A legértékesebb képregények listáján megtalálható a fent említett Action Comic #1, amelyből Jerry Weist, a Sotheby’s képregényszakértője szerint nem egészen száz példány maradhatott fenn. A HG&A aukcióján szerepelt példány restaurált, így 7,5 pontos VF (very fine) minősítésű, és leütési ára 69 ezer dollár lett. A toplistán szereplő 10 füzet mindegyike 1940 körül készült, és vagy egy új szuperhős feltűnése, vagy önálló füzetének megjelenése miatt érdekes. A toplistán szerepel még a Detective Comics #27, amelyben Bob Kane klasszikusa, a Batman debütált, a Superman #1, a Batman #1, a Captain America #1 és a Marvel Comics #1, amelynek későbbi részeiben Stan Lee teremtményei, az X-men mutánsai példázzák a tolerancia fontosságát, a Spider-man pedig egy hétköznapi pancser álruhás sikertörténeteit meséli el.
A HG&A aukcióján 201 250 dollárért kelt el a 9,0 VF/NM (very fine/near mint) minőségű Marvel Comics #1, a 9,6 NM (near mint) minőségű Flash #1 pedig 273 125 dolláros (több mint 55 millió forint) leütési árával új rekordot állított fel a képregény-világpiacon. Az aukción szereplő eredeti lapok nem voltak ennyire sikeresek, így a csúcsot még mindig az az 1942-es Batman #11 címlap tartja, amely 2005 augusztusában, szintén Dallasban kelt el 195 ezer dollárért (mintegy 41 millió forint).
Európában nem terem babér a szuperhősöknek. A legismertebb képregényfigurák, mint a belga Tintin vagy a francia Asterix, inkább a ráció emberei; a kis gall is csak vész esetén kortyol a druida energiaitalából. Tintin világ körüli kalandjai véget értek Hergé 1983-as halálával, de az Asterix legutóbbi története 2005 októberében jelent meg. A francia mítosz 1959-ben született, amikor René Goscinny író és Albert Uderzo grafikus megalkotta az első Asterix-történetet. Mi sem példázza jobban a lelkes fogadtatást, hogy az 1965-ben fellőtt első francia műholdat is a kultfigura után keresztelték el, valamint hogy a képregényt a világ minden táján kiadták 107 nyelven és dialektusban! Arra, hogy ezektől az európai klasszikusoktól eredeti képregényoldalakra licitálhassunk, még várnunk kell. Az interneten néha feltűnik egy-egy vázlat, de a szakértők szerint több a hamisítvány, mint az eredeti. A Tintin-eredetik zömét a Hergé Alapítvány őrzi Brüsszelben, az Asterixek pedig Uderzo tulajdonában vannak.
Budapesten a 2005-ös Antik Enteriőr zárónapján került sor a Karton Galéria szervezésében az első karikatúra- és képregény-aukcióra. Hasonlóval 2003 tavaszán kísérletezett a Polgár Galéria, ahol 1930 és 1980 között készült amerikai sajtókarikatúrákra lehetett licitálni. A Karton árverésén ezzel szemben mindössze a tételek negyede volt külföldi: Coide színes litográfiáiból és Cruikshank akvatintáiból 1-1 keltett érdeklődést, annál nagyobb volt a lelkesedés Daumier egy kézi színezésű litográfiája iránt, amely kikiáltási árát megtriplázva kelt el 130 ezer forintért. Karikaturistáink közül Bér Dezső, Homicskó Atanáz, Kassowitz Félix, Hauswirth Magda és Várnai György munkáiért folyt élénk licitálás (leütési árak: 10–48 ezer forint).
A Pom-pom mese és meganynyi könyvillusztráció készítője, Sajdik Ferenc 2005-ös Hajók című festménye 75 ezer forintról meg sem állt a 150 ezres leütésig. Nem maradtak gazdátlanul Vogel Eric színpad- és díszlettervei sem (17–65 ezer forint), ahogy kedvelt képregényrajzolóink közül Sebők Imre, Gugi Sándor vázlatai és eredeti képregényoldalai sem (10–24 ezer forint). Az aukció legizgalmasabb perceit Zórád Ernő munkáinak értékesítése hozta: 220 ezer forintért kelt el 54 oldalas, tussal rajzolt komplett képregénye, amely 1987-ben jelent meg Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének adaptációjaként. Továbbá 100 ezer forintos leütéssel cserélt gazdát Zórád egy akvarellje, amely Georgij Martinov Időspirál regényének képregényváltozatát illusztrálta mint egész oldalas képkocka.
Zsigó Bianka
Megjelent: Világgazdaság, Műkincspiac 2006.01.30.
