Vogel Eric valamennyi festménye, vázlata, díszlet- és jelmezterve, plakátja életélvezetbõl született. Fodrozódó anyagok omlása, strucctollak remegése, kárpitok élénkvörös színe, erotikus tüll- és selyem viseletek, szellemes építészeti gondolatok.

   A kArton Galéria kiállításán Vogel Eric díszlet- és jelmeztervei mellett (pl. Marica grófnõ, Csárdás királynõ, Moulin Rouge színpadterve) eredeti Vogel jelmezeket, valamint az eddig be nem mutatott erotikus horoszkópsorozatát láthatják az érdeklõdõk.
   Vogel a bécsi Iparmûvészeti Fõiskola belsõépítészeti szakán végezte tanulmányait. Kezdetben Ferenczi Sándor építészeti irodájában dolgozott - itt érintette meg a színház és a film légköre. 1925-tõl rajzol újságoknak, többek között a Színházi Élet illusztrátora.
   1927-ben tért vissza Magyarországra. Elsõ sikerét a Fõvárosi Operettszínházban aratta. A Magyar Színházban, a Király Színházban, a Városi Színházban tervezett elõbb díszleteket, késõbb jelmezeket is. Színháztörténetünk legnagyobbjaival került kapcsolatba: Fedák Sárival, Honthy Hannával, Bársony Rózsival; õ öltöztette Turay Idát, Karády Katalint. Barátság fûzte Somlay Arthurhoz, Kabos Gyulához, Feleky Kamillhoz, Jávor Pálhoz, a Latabárokhoz.

   Alapító tagja volt a József Attila Színháznak, a Vidám Színpadnak, állandó tervezõje a Kis Színpadnak, a Kamara Varieténak.
   Tervezõi pályájának csúcsán jut el a 30-as években a budapesti Moulin Rouge-ba. A mulató az igazi érvényesülési területe színes krétarajzainak, és a nõi szépség iránti rajongásának.
   Amikor kilencven évesen ötödszörre tervezte Kálmán Imre: Csárdákirálynõ-jét a Szolnoki Színház számára, a nyilvános fõpróba utáni reggelen nem ébredt fel. A város cukrászdájában egy leánygimnáziumi osztály fruskái várták találkára Ericet, aki megígérte, hogy mesél nekik…