2004. október 8.- november 10.
H-P: 13.00 - 18.00
Sz: 10.00 - 14.00
   A szöveg felszínén a dolgok és gondok az alanyok és állítmányok áramlataiban úsznak - elsüllyeszthetetlenül. Súlyuk nincs, miként az angyaloknak sincs neme; szabad akaratuk sincs, mint az ördögöknek. Úsznak, és felszíni jelenlétükkel emlékeztetnek rá, hogy lesüllyedésük a mélybe a lényeggel való találkozással lenne egyenlő - ezért lehetetlen.

   Az ő sorsuk az, hogy az alanyok és állítmányok áramlatának nyomvonalát jelezzék; e nyomvonal jelzi a lényeget, de nem azonos vele. Úgy létezik, hogy nincs, mert létezni csak a lényegnek szabad. Lényegien lehet.

   Isten e tárgyak apró valója. Az észérvek dobálják, az indulatok marasztalják ott, ahol épp sejtjük, hogy a lényegnek kellene megmozdulnia. A mélyben.

   Isten eredendő bűne, hogy nem létezik. Csak apró dolgok és gondok szellemképe ő, mely az idő áramlataiban úszik: az alannyá váló ige, az állítmánnyá váló névszó. A szöveg felszínén.