English
kArton hírlevél

Üzemeltető: lev-lista.hu

Keresés

   kArton > galéria > ratkArt archiv > Sophie Dodelin - au dela du décor/minden látszat csal > oldal
Sophie Dodelin - au dela du décor/minden látszat csal
dátum: 2002.09.01
1/1 oldal

   Fiatal francia művész Sophie Dodelin különböző franciaországi házak homlokzatát fotózta le. Az eltérő helyszíneken készült fotók más-más stílusú és értékű házakat mutatnak be - a régi romostól egészen a legmodernebbig -, melyek egyben eltérő életkörülményeket is illusztrálnak.
    A fotók mellett elhelyezett különböző keretek az egyes házak lakói által kiválasztott legkedvesebb fotók/festmények tartozékai. Sophie Dodelin a kiskedvencek hordozófelületét (papír, vászon) "másolja le" követve a hiteles méretet és a keretet. Ahogy a házakat is csak kívülről láthatjuk és bentlakók világáról is csak sejtéseink lehetnek, úgy a keretből is csak találgathatunk, hogy vajon milyen kép tartozik hozzá. Mit árul el a ház homlokzata és mennyiben követi (ha követi) ezt a stílust a képkeret?
    A raktArt a kiállítás idejére "zöldövezetté" alakul át. Könnyen azt hihetnénk, hogy zöldövezetben vagyunk, mint ahogy olykor a családi házak lakói is ezt érezhetik a házuk előtt elhelyezett sarkalatnyi zöld területet birtokában.
    A kiállításon bemutatott fotósorozat egy témát jár körül, vagyis, hogy a látszat néha csal. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az installáció is: a fű, ami mű, a ház belső teréből a szabadba kihelyezett bútorok, és a halkan duruzsoló férfihang. Amit hallunk, idézetek a kiállítás alapötletéül szolgáló Jacques Pezeu-Massabuau "Demeure mémoire" c. könyvéből.

   Idézetek Jacques Pezeu–Massabuau "Demeure mémoire" című könyvéből

    "A közösségben betöltött helyünket a látszat nagyban átértékelheti."
    "Otthonunk mindenekelőtt megtanít bennünket arra, hogy megmutassuk magunkat önmagunknak, de legfőképpen másoknak.
    A vendégszeretet, amit a hagyomány megkövetel tőlünk, és amiben vendégeinket részesítjük a megmutatkozás vágyán alapul."
    "Az a leghőbb vágyunk, hogy lenyűgözzük vendégeinket, sőt mi több, csodálatot vagy irigységet ébresszünk bennük azáltal, hogy megmutatjuk értékes és áhított tárgyainkat."

    "A látszat - amit a pénz, a kapcsolatok, és az ízlés határoz meg, és ami az általunk óhajtott társadalmi pozíció jegyeit hordozza - és a valós társadalmi helyzetünk között a távolság néha meglehetősen nagy."

    "Valószínűleg a világon mindenütt örökké elégedetlen a középosztály, hiszen sohasem lehet biztos abban, megkapja-e a rangot, amire vágyik.
    Az arisztokrácia és a középosztály nyíltan mutatkozik meg lakóhelye tükrében, s míg az előbbi elégedett a helyzetével, az utóbbinak ez a magabiztosság nem sajátja. Miközben a középosztály kétségbeesetten törekszik fölfelé, mindenáron el akar különülni az alsóbb társadalmi rétegektől."

    "Életstílusunk által fedjük fel magunkat önmagunk és mások számára.
    Ha egy olyan ember lakásába kapunk meghívást, akinek besorolása a társadalmi ranglétrán a tényleges helyzetéhez képest felfelé vagy lefelé téved, akkor nyilvánvalóvá válik a felsőbb és az alsóbb rétegek életstílusa közötti ellentmondás.
Ennek a két életstílusnak az elemei alapvetően nagyon hasonlóak (a funkcionális és strukturális bútorok megegyeznek, a helyiségeknek hasonló az elnevezésük), de az egyént, aki hasonlít is ránk meg nem is a luxus vagy az egyszerűség aurája övezi.
    Kedvünket leljük abban, hogy a lehető legpontosabban elhelyezzük magunkat baráti körünkben, illetve egy meghatározott társadalmi csoportban."

    "Lakóhelyünk felépítése, és ahogyan azt berendezzük, felfedi mások előtt társadalmi helyzetünket. Képzeljük csak el, mennyire vonzó és egyben könnyű feladat lehet manipulálni a teret azáltal, hogy egy felsőbb társadalmi csoport attribútumaival ruházzuk fel.

 
írta: kArton